MUSICAL 09 ELMÚLT ÉJFÉL LYRICS

 
Múlik a perc és múlik az óra,
hónapok óta,hogy ő elment már.
Sötét álmok válnak valóra.
végtelen a távolság.
Jön újra, egy álom, mely ismét
a mélybe húz.

Olyan a lét,mintha nem is lenne,
élem a nappalt,de várom az éjt.
Titkos rejtély csábít benne,
vágyom a rosszat, vágyom a kéjt.
A férfi,kit álmomban láttam,
csak rám vár némán.

Olyan végtelen a távol,
mégis ismerős vidék,
ami hív.

Éjfél elmúlt már, az éj,
most körbezár.
Az álmom mélyén vár,
egy táj,mely rám talál.

Látom őt most, látom újra,
szobáról-szobára jár.
Bárhová viszi az útja,
vele együtt él a szellemvilág.
Börtönbe zárták,és lelkében
a gonosz lett úrrá.

Csábító az érzés,
mintha ismerném őt rég.
Mintha réges-rég rá várnék,
hogy végre érkezzen a vég!

Éjfél elmúlt már, az éj,
most körbezár.
Az álmom mélyén vár,
egy táj,mely rám talál.

Az a hang,odahív,megkísért.
Vonzó árnyék a kastély mélyén.
De a kérdésre,hogy ki volt ő,
senki nem felel!

Századok távolából,
egy férfi hangja szól.
Meseszép asszonyától,
elvágta őt a sors.

Oly végtelen a távol,
mégis ismerős vidék,
ami hív.

Éjfél elmúlt már, az éj,
most körbezár.
Az álmom mélyén vár,
egy táj,mely rám talál.