ŇIKOLAJ PETROVIČ FANCLUB KIÁLTASZ VIDÁMAN LYRICS

 
Látod
Valami elmúlt s itthagyott végleg
Ledőlt szobrod öntözik a fényes
Prizmák, mögöttük remeg az asztal
Egy lusta estén egy kora tavasszal

Később
Nézem hogy a Hold duettet hegedül
A vörös kis ember az agyamba beleül
Kitöri az üveget és firkál a falra
A dolgok neveit a szemétre dobja

És
Rágyújt megint a régi-régi dalra
Sose volt álmok elhaló hangja
Kíséri a zajt ahogy szürkévé vások
Egy kopottas képet újra előások:

Összetört tó tükrén táncolsz
Fekete kardigánban
És tízezerszer halok meg
Amíg kiáltasz vidáman

Kiáltasz vidáman ...

Egy dobozban lakom, hungarocell padlón
Az ablak csak dísz és festett az ajtó
Éberen fekszem míg a csillagok körben
Némán ülnek a tejfehér ködben

Ami
Mindent belep és bontja a tudatot
És összetákol egy nyikorgó vonatot
A kalauz csenget, hogy elvisz bárhová
És nyugtatgat, [hogy] "nem tart már soká"

Hogy
Összetört tó tükrén táncolsz
Fekete kardigánban
És tízezerszer halok meg
Míg kiáltasz vidáman

Az üvegem eltűnt, én keresem az ágyban
Utoljára a törpénél láttam
De azóta szegény csillámporba hamvadt
Egy függönybe burkolva láttam meg a hajnalt

De tovább álmodom, egész nap látlak
A falakon átszállva megyek utánad
A város felett lebegek a Holddal
Bóbiskolva, vajon most hol vagy?!

Összetört tó tükrén táncolsz
Fekete kardigánban
És tízezerszer halok meg
Míg kiáltasz vidáman

Kiáltasz vidáman ...