NÉHAI BÁRÁNY PLÁGIUM ZÖLD EGY LYRICS

Kerékben alszik a nyele az évnek
A síkon a csúszás a féke a péntek
Az arca kötél, ha ideg, ha szakad
Az éle a szombat, a tekert a nyakad

A pont alat az i, ha remegett a nyáj,
A késben a vaj, ha eltörött a mécs,
A székben a csönd, ha duzzogott a táj
A kenyered, a vége, a csücske meg a szék

Alólad, ha kirúgom a g, ami, ha húz,
Lefele a nyakadon a szorít és a vág,
A fullad, a kékül, az élvez, a ráng,
Ha iszkolsz az innan, ha telsz és, ha múlsz

Akarat a nyilallás az eleje a lejtőd,
A tied ez a repülés, a te utad, az eldőlt,
De fádat, ha vizeled a fejedet a fának
Nyomod, az a gyötör, az a nyeled, a bánat

A betonon a gyerekek, a rohanok, az évek,
De szakadoz a szívemen a zsinege a véged,
Csüngsz le a nyakadon a hurok de a nézlek
Kirúgom az alólad a megöllek a széket